2013. október 4., péntek

Lukács Sándor


 Megmaradtál


    Megmaradtál e töredék időben
    többnek és szebbnek, mint hittem,
    megmaradtál, talán olyannak,
    akit nekem képzelt az Isten.
    Megmaradtál a bizonytalanban
    egyetlen biztos érvnek,
    érzem, hogy szent igyekvéseim
    Nélküled semmit nem érnek.
    Megmaradtál kincset kihordva
    töredék-létem őre,
    apám oltárán virágként,
    tátongó sebére dőlve.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése