Egyedül
Este van megint, amint az lenni szokott.
Gyorsan váltják egymást a napok,
ma mégis sután hosszú volt a délelőtt,
és a délután, vénemberként csoszogott.
Az időt nem múlatták suhogó hangok,
a lombokba hunyt meg a hajnali szellő.
Mintha itt minden s mindenki valakit
várna, mint én a kedves csengő hangjára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése