Süle Péter

A Te versed


A tiéd...
Csak neked adom
Csak neked írtam úgy
Ahogy Te olvasod
A tiéd itt minden betű
Minden gondolat
Melyen megcsillanni látod magad
Neked növesztek lélekvirágot
És a színét Te mondod meg
Legyen fekete, vagy bugyborgó vörös
Legyen burjánzó réten szivárványpatak
Vagy legyen szürke eső
A szürke betonon toccsanó
Vagy smaragd, ha úgy akarod
És hideg, ha fázol
Vagy forró, ha megéget
És hűt, ha hőség
Vagy paplan, ha tél
Fogd és bugyoláld bele magad
Úgy, ahogy jól esik
Csinálj belőle vackot
Vagy börtönrácsot
Tengert, dzsungelt, sivatagot
Helyezd bársonydobozba, ha kincs
És dobd ki ha szemét
Csak tudd
Hogy ez itt mind a tiéd