2013. április 10., szerda

József Attila



Látod?


A Nap kigyulladt vonata elrobogott
egykedvű küszöböm előtt.

Eredj csak,
a te lábaid nyoma
nem fáj már néki többé.

Csönd van,
csak egy csobbanás,
kövér halamat visszaadom a folyónak,
egy surranás,
gyönge madaram visszaadom a mezőnek.
Eredj csak,
elfedezi megcsorbult levelét
a virág.

Látod?
Már esteledik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése