2012. augusztus 1., szerda

Szeitz János


Bálint napi gondolat


Jó annak, akit nem álságos
kötelességből köszöntenek.
Jó annak, akinek megadatott,
hogy álság nélkül köszönthet,
virággal, csókkal, derűs mosollyal.
Szemeik egymást ölelő fényében
feloldva a hajszolt nappalokban
kényszerűn felejtő gondokat.

Jó annak, akit önmagáért szeretnek.
Nem tartozik titok számadással,
szerelmének, másnak, magának.
Jó annak, aki csönddel szerethet.
nem kényszerítenek bűvös szavak
vallomásra. Léte a szeretet,
nem sóvár, ámító varázslat.
Kinek léte távol is közel van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése