Vihar előtt
Olyan mély a csend,
hogy alig lélegzem,
nehogy megtörjem.
A fecskék is hangtalan
cikáznak felettem.
A folyó tükre kisimult,
a fák mozdulatlanul,
ugrásra készen, várnak..
Még csak nem is bólintanak
a suhanó sirálynak.
S ha itt a vihar?
Egy cseppet sem félek...
A leszaggatott levelekkel
majd én is útra kélek.
(forrás: Poet.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése