Számadás előtt
Mert jól tudom, hogy lenne másik élet
És másik csillag, másik szerelem
És nincsen, aki megszabja nekem,
Hogy mit féljek, mire várjak, mit reméljek
Miféle kínban, szenvedélyben éljek,
Kinek a szemére függesszem szemem,
És kinek a kezétol gyúl ki testemen
A láz, miféle éjben él a lélek
S miféle fényben fürdik boldogan
Mert nincs előre elrendelve semmi,
Hogy kit kéne gyűlölni és szeretni
S ha sorsa van, választott sorsa van
Mindenkinek, hát lettem, ami lettem,
De nem azért, mert másként nem tehettem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése