Dienes Eszter: Fekete tollú

       Emlékeimben csillagok,
    rügy feszül az ágon,
    kezed, szemed, mozdulatod
    lesz örök lakásom.

    Tíz ujjaddal ha
    tollászkodol az arcomon,
    két kezed kedvéért
    madárrá változom.

    Mindent lent hagyok!
    Kertben az alkonyat,
    dérütött fákat,
    katonasírt a parkban,
    hol másokra vártam.

    Mindent lent hagyok!

    Arcom egy levert harcban,
    sarkom egy nagy futásban,
    elbotló lépteim
    egy szénaboglya-nyárban.

    Emlékeimben fúj a szél,
    hordja az árnyad…
    Fekete tollú,
    fehér madár vagy.