Részvét
Ha olvasztott arany csurogna
Könny helyett két szememből.
Ha sóhajom selyem szál volna.
Pamut lehetne legalább!
Ha véremnek minden lökése
Egy-egy ital tokajit adna
S a haldoklóknak egy-egy percet érne
Pillám sűrű szökellete.
Ha milliónyi pórusom
Fűtést küldhetne télire
S kezem lebbentve mint a bűvész
Szórhatnék széjjel a világra
Csókot, jó szót, füttyöt, kacajt
S minden lépésemből csudára
Házhely meg szép kis kert kerülne,
Én éjjel-nappal vándorolnék
Higyjétek meg hogy le sem ülnék,
Ha térgyem érezném gyűrődni,
Felnéznék, egy kortyot húznék az égből
S danolva ballagnék tovább
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése