2014. január 17., péntek

Baranyi Ferenc: Ne féltsetek



 Ne féltsetek


Lemondanak még rólam egy
néhányszor -
a kárörvendők szívesen temetnek.
Akiknek talmi harsogás a mámor -
ugyan miért is értenék a csendet?
A kóbor ihlet hosszú tetszhalála
a hallgatás szoros vermébe hantol -
ne féltsetek. Magammal egybeásva
viaskodunk. Ne féltsetek magamtól.
A költő csöndje több a hallgatásnál:
a lélek hangtalan kínvallatása,
melynek során a poklokig alászáll,
hogy aztán égig csapjon áradása!
Erőt növeszt e csönd, hogy megfeleljek.
Az újbor is csak úgy tisztul, ha erjed


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése