2013. augusztus 14., szerda

Tollhegy


Velem

Áradó folyóvá lehetnél velem,
Én elnyelnélek, mint zúgó óceán.
Nagy vihart kavarnánk a nyílt vízen,
Majd csitulnánk egy szikla oldalán.

Zúgó vad szélvész lehetnél velem,
Én forgószélként magamba zárnálak.
Szédítő táncot járnánk az égen,
Majd zuhannánk zöldlombok árnyába.

Lobogó tűzzé válhatnál velem,
Én belőled máglyát gyújtanék.
Felégetnénk a világot, szívem,
Szerelem lobogó lángjaként.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése