éjjel az erdőben
a csönd csapdába csalta a hangokat
majd néma foltként velük tova suhant
a szemvillanás is sötétbe merült
a didergő éjszakában elszenderült
árnyak lopóztak éhesen fák között
holdfény bújócskázott a felhők fölött
villám csonkolta korhadó rönkökön
redőzött ruhájában a szél beköszönt
néhány gomba kábultan pöffeszkedett
míg illatuk lengett az avar felett
majd elolvadt a sejtelmes éjszakában
a földszagú erdő csendes magányában
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése