Füssy Angéla

Szerelem fonál


Csendből fonlak
nem szavakból
Szavak közti
hallgatásból
Pont vagy te
a mondatomban
Nyugalom
a tobzódásban

Hallom, ahogy
arcod fordul
Rezdülő kis
mozdulatból

Szabadulsz
puha karomból

Ott hol nyílik
egy szakadék
Áttűz
fénytengernyi messzeség

Csak a pillanatban
bársony az érintés
Utána
fénytengernyi messzeség

Csacsogásom
térdedig ér
Nem hajolsz le
szavaimért

Csak némaság
tiszta beszéd
Gondolatnyi
szemérmesség
A többi:
fénytengernyi messzeség

Csak az épphogy-érintés
elég merész
Hogy ne tépje szét
az észlelés

Meredély!
Ami nem: az
csak menedék!

Maradunk
Te meg Én
S a fénytengernyi messzeség.