Kelemen Zoltán

Szabadon


Megpihenni szeretnék
Leülni egy út menti kőre
Behunyt szemmel ölelném át a csendet
S nem néznék a szembejövőkre

Csak lehajtanám a fejem
Engedném a szélnek, hogy a tincseimmel játsszon
Szabadon, mint ahogy csak ő tud,
S nem hagynám, hogy tovaszálljon