2011. május 1., vasárnap

Matos Maja



Tóparti csend



Tavaszillat száll a légben,
Csábít, biztat, hiteget.
Tópartján a nyugalmamat
Nemhiába keresem.

Körülölel, ringat, dajkál.
Lelkem, fülem megpihen,
Ebben a nagy némaságban
Apró, pici neszeken.

Mindennapi rohanásban
Szinte észre sem veszem.
Feltűnik a fű zenéje,
Amint táncol, megremeg.

Hajol, simul bársonyzölden
Szélúrfival hempereg.
És a nádas? Ő is zenél.
Hívogatva kedvesen

Susog, zizeg. Placcsan béka,
Vízbe ugrik hirtelen.
Tó tükrén a pici hullám
Gördül tova sebesen.

Bogárdöngés, méhzümmögés,
Megroppan egy öreg fűz.
Kis gyík surran, melege van
Nap heve már reá tűz.

Megszólal a nádirigó,
Lágy trillája száll, repül.
Elmélázom, feltöltődöm
Jó ez a csend, egyedül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése