Pillanatfölvétel
Szemed a földet nézi,
zárt az arcod.
A pillád alatt én lépegetek nesztelenül,
megyek világgá fényes délben,
de annyi nap süt odabent,
annyi áramütés rozstábla hajladozik,
estére ma is visszatérek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése