Útrakészen
Beszélgetünk tréfásan és merengve
Mi, útra készülő, bús vándorok.
Tíz évre, tíz év múlva... járja egyre
S szemünkbe titkos fájdalom lobog.
Beszélgetünk és olykor meg-megállunk...
Ledőlnek-e a szűz, fehér falak?
Férjhez megy-e akkorra "ideál"-unk?...
Meglát-e majd a sok ősz, agg alak?...
A nyári éj sötét, meleg, sóhajtó.
Olykor kinyílik csendesen az ajtó
S ezüsttálcán bort ad fel a cseléd.
A ház pihen... A mécs virraszt maga.
Mind hallgatunk és hullong szerteszét
A cigaretták hulló csillaga.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése