
Ma nem...
ma nem állok szóba
az idővel
tépett foszlányokban
dobálja az emlékeket
elém
ezért ma
kerestem benned
egy csendes zugot
s bekucorodtam
moccanatlan
könnyek nélkül sírok
pedig csak a
karod hiányolom...
"A vers árnyék, a fény gyermeke, megfogni nem tudod, s ha látod, érzed, hallod, tudod, sejted, hogy van valami titka, amit még az sem képes megfejteni teljességgel, akiből, vagy akin keresztül érkezik."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése