Elrepült
Itt volt, s csókot lehelt
Nyitott kezembe
Ujjaimmal átkulcsolva
Becsomagoltam tenyerembe
Aztán csak álltam
Mint tanácstalan kisgyerek
Ki gyufásdobozt keres
Markában a katicabogárnak
Összeszorult szívvel
Nehogy elrepüljön
Nehogy összenyomja
S oly óvatosan
Hogy kisujjánál kimászva
Mégis szárnyat bont
A vörös vitorla
Akár nedves ajkak érintése
Ahogy felolvad
Marokra fogott tenyeremben
Elrepül
Nekirugaszkodva a horizontnak
S boldogan hal el látványa
Bár fájdalmasan nyomaszt
Visszaadott szabadsága
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése