2010. augusztus 19., csütörtök

Rabindranath Tagore




"Azt álmodtam, hogy a fejemnél ült ujjaival gyöngéden borzolgatta hajamat, eljátszva érintésének dallamát. Arcába néztem könnyeimmel küszködve, míg a kimondatlan szók kínja szétfoszlatta álmomat, mint a buborékot. Fölültem, s látva ablakom fölött az izzó, sugárzó Tejutat, mint a lángban álló némaság világát, és eltűnődtem ebben a pillanatban: Van-e álma, amely rímel az enyémmel?"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése