
Édes-bús ízekkel
Számban édes-bús ízekkel,
fülemben gyöngyös nevetéssel,
kezemben szikrák melegével,
lelkemben érzések erejével
tapintok hűs árnyékokat,
hallgatok bennem szóló dalokat,
érzem múlt csókok zamatát,
tegnapomat élem, nem a mát...
"A vers árnyék, a fény gyermeke, megfogni nem tudod, s ha látod, érzed, hallod, tudod, sejted, hogy van valami titka, amit még az sem képes megfejteni teljességgel, akiből, vagy akin keresztül érkezik."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése