Valóságos álom
Álmomban forrás voltál, fényesen gyöngyöző,
fáradt, szomjas vándorokat felüdítő.
Szerettem volna inni, felfrissülni tőled,
de hiába mentem, el nem érhettelek.
Majd árnyas erdő voltál, hűs és nyugtató,
forró, lázas napsugarakat békés-szelidítő.
Pihenni akartam, elcsendesülni végre,
de poros, kiégett utamnak nem volt vége.
A lágy fuvallatú szellő is te voltál,
s mindenkinek enyhülést, vigasztalást adtál.
Lázas, égő arccal vágyódtam utánad;
most is kereslek, kutatlak, miért nem talállak?
Félek a valóság még borzasztóbb lesz:
álmodom inkább tovább, fel ne ébresszetek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése