Vallomás
Neked türkiz szárnyaid vannak,
Benned évszakok hajolnak
hozzám, Tőled puha szavakkal,
jövök egy marokkal.
Rád-gondolok hamar illatok
szőtte bölcs ölelést,
Nálad bűvös karmazsinnal és
Suta sárgával játszhatok.
Előtted előtted vagyok,
lábadnál fényes csillagok
születnek. Érted hosszú árnyakat
gondolok életre a fák alatt.
Márvány éjszakám Belőled fakad,
Miattad kelnek táncra a lapok,
talpaddal a világot simogatod,
mert mezítláb jársz az ég alatt.
Hozzád szégyenlősen érek,
és harcaidba beleférek,
holnap a kozmoszt kutatom Veled,
ahol a sóhajok Téged rejtenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése