2010. június 24., csütörtök

Jószay Magdolna



Arcomon a bánat



Arcomon a bánat
hófehér márvány.
A derű elillant,
s ami megmaradt,
az nem is kell talán.

Az ember világa,
ha színes szivárvány -
ég kékjébe olvad,
s ami nyomot hagy,
pár fénykép csupán.

Arcomon a bánat
fekete márvány.
Kővé vált könnyek
befelé peregnek.
kőtengert alkotván.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése