Ecsedi Éva - Könnyek
Csillagpor szitál
Ezüst harmatot terít
Erdőn és mezőn
Reggeli napfény
Mosolyával szárítja
Az éj könnyeit
"A vers árnyék, a fény gyermeke, megfogni nem tudod, s ha látod, érzed, hallod, tudod, sejted, hogy van valami titka, amit még az sem képes megfejteni teljességgel, akiből, vagy akin keresztül érkezik."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése