Éles Attila: Kérészek

 Kérészek

- Én is szeretlek.
Röppentek fel szavaid,
tétován, mint a kérészek,
hogy aztán meghaljanak a
zavaros folyó felett.
Vibráltál a hullámokon táncoló fénytől.
Megérintenélek, de elhúzod a fejed.
Kimondatlan szavaidtól
tajtékzik a víz, megtelnek a
csatornák. Mindent elönt
a keserű valóság.
Otthagytalak a parton.
Visszanéztem, de már feloldódtál
a tükörfényben.
Igazat is mondhattál volna,
hogy ne kelljen néznem a kérészek
halálát az áradó folyó felett.