Kovács Daniela

Igazi társként kísérj el ma éjjel

A sápadt hold a tótükrében pihen
Szivárványhíd öleli körbe testét
Szomorú arcát tükrözi az enyém
Egymást halkan, tikokban átölelnénk
Tékozló sugarával simogatja testem
Magához ölel jéghideg öleléssel
Ha megtorpantam, vagy hitemet vesztettem
Ő mindig ott volt, hogy visszaadja hitem.

Te sápadt hold, most újra itt vagy velem
Mint árnyék, tapad hozzám ragyogásod
Mered a tekintetem távoli szirteken
Mennék, vagy maradnék?... ismered válaszom
Most ne beszélj, mély csöndre vágyom
Igazi társként kísérj el ma éjjel
Megértő árnyékod ismeri hallgatásom
A tó, a csend, igazi szenvedélyem.