2012. június 7., csütörtök

Tárnok Mihály


Utoljára.


Könnyed leszek, ha sírnod kell,
Pohár, ha szomjad oltod,
A minden, ha minden elhagy,
S nem lesz már kihez szólnod.

Vak világban, fényed leszek,
Hang, ha néma csend riaszt,
Perceket, mit elveszítesz,
Órákban átnyújtom azt.

Éjszaka, hogy szépet álmodj,
Meseképekkel játszok.
Oh ' ne bánd, míg töröm magam,
Közben árnyékká válok.

Csillag leszel lila égen,
Én? Csak visszfényed - talán,
Sóhajom elküldöm érted,
S Te? Oda se nézel rám .

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése