A lélek
Néha fél, néha sír, néha felzokog,
ilyenkor véle sírnak az angyalok,
és bár félszáradnak a könnyek,
ott marad mindig, egy aprócska heg.
S mire az életed végére érsz,
csupa sebhely lesz már az egész.
3 éve
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése