2012. április 26., csütörtök

Benczes Sándor Gábor


Gyere, kedves


 nézd,
mint vajúdik az égre vöröslőn a Nap,
csintalan játékot űz a vén fák ágai közt,
s a tegnap még félénk rügyecske az ágon
mára kinyitotta színes bársonyszirmait,
nézd, nem rejtegeti többé ledér titkait.

hallgasd,
épp most csiklandozza a szellő
a fácska leveleit, azok zizegve sikongnak,
amott egy rigó fütyüli párjának szerelmes dalát
hívogatón, s ki tudja, hova bújnak buja szerelemre,
és hívlak én is, gyere, csendben hajtsd fejed mellemre.

1 megjegyzés: