Már csak te tudhatod
Álmomban kósza szellő voltál,
s felém sodortál egy hulló falevelet.
azt susogtad, fussak érte,
nekem küldtél rajta üzenetet.
kezemben volt már a levél,
de a hajnal bekopogtatott;
olvastam volna, de ébredeztem,
s szemem előtt el mosódtak a sorok.
találgatni kezdtem, mit üzentél nekem;-
kavarogtak bennem furcsa gondolatok.
Hogy mi volt arra a levélre írva,
az számomra rejtély. És már örök titok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése